Szálasanyagok

Noro Transitions
A balra látható fonal különlegessége, hogy hétféle természetes szálból fonják. Ezek a következők: 55% gyapjú, 10% selyem, 7% kasmír, 7% alpaka, 7% angóra, 7% teveszőr, 7% moher.
A kötött ruhadarabok elkészítésénél ma már számtalan lehetőségből választhatunk. Azonban néhány régi, jól bevált alapanyag olyan vitathatatlan előnyökkel rendelkezik, hogy általában véve érdemesebb hozzájuk ragaszkodni, mint a különlegességek nyomába szegődni.

Az alábbiakban röviden bemutatnám a természetes és mesterséges szálasanyagokat - a teljesség igénye nélkül:



Természetes szálak
I. TERMÉSZETES SZÁLAK
(a táblázatra kattintva áttekinthetők)
I.1. SZERVES ALAPANYAGOK

I.1.a - növényi eredetű:
pamut / kapok / len / kender / juta / csalán / bambusz / ramie / kenaf / szalma / papír / banán / ananász / szizál / kókusz / gumi
I.1.b - állati eredetű:
gyapjú / teveszőr  / vikunya / alpaka  / láma / moher (angóra kecske) / kasmír / lószőr / kecskeszőr / nyúlszőr / angóra (nyúl) / jak / hernyóselyem
I.2. SZERVETLEN ALAPANYAGOK
 azbeszt / fémszál

    Mesterségesen előállított szálak
    II. MESTERSÉGESEN ELŐÁLLÍTOTT SZÁLAK 
    (a táblázatra kattintva áttekinthetők)
    II.1. SZERVES ALAPANYAGOK

    II.1.a - természetes anyagok átalakításával nyert:
    viszkóz / acetát / triacetát / modál / rézoxid szál / mogyoró / szója / kukorica / kazein / proteinszál
    II.1.b - szintetikus:
    poliamid / poliészter / poliuretán / polivinil-származékok (akril) / poliamid / polietilén / polipropilén / polikarbamid / elasztán / aramid / modakril
    II.2. SZERVETLEN ÉS ÁSVÁNYI ALAPANYAGOK
    üvegszál / kerámiaszál / szénszál / fémszál
    (A táblázatok forrása: Wikipedia) 


    (Az eredeti kép forrása: http://www.medicalsheepskins.com)




    Szálasanyagok rugalmassága
    Mitől kényelmes a ruhánk?

    A viselési kényelmet meghatározó tényezőket három nagy csoportba sorolhatjuk:

    1. Bőrszenzorikus komfort (súrlódás, érdesség, felületi szőrősség, merevség, fogás, összenyomhatóság)
    2. Ergonómiai komfort (méret, szabás, mikroklima)
    3. Termofiziológiai komfort (hőmegtartás, hővezető, légáteresztő, száradási képesség)

    (A fenti csoportosítás forrása: Egészségmegőrző textilrendszerek, tantárgyi segédlet, összeállította: Dr.Kokasné Palicska Lívia főiskolai docens, Budapesti Műszaki Főiskola, Divat, Termék és Technológia Intézet, 2009)




    Szálasanyagok nedvszívása
    A mellékelt két egyszerű grafikonon jól láthatjuk, hogy pl. a gyapjú mennyire rugalmas, viszont nem olyan erős, mint a pamut. A tipikusan nyári anyagaink (len, pamut) erősek, de nem rugalmasak. (A kötés - mint felületképző technika - azonban némi rugalmasságot ad nekik.) Az is leolvasható, hogy bár a nejlon mindkét elvárásnak megfelel, de a nedvszívó képessége messze elmarad a természetes anyagokétól, vagyis nem szellőzik jól, beleizzadhatunk.
    Az egyes szálasanyagok nagyított képe (ld. feljebb) pedig arra ad választ, hogy mitől is tartja jobban a meleget a gyapjú, mint pl. a selyem.
    (Az eredeti, angol nyelvű grafikonok forrása Penny Walsh: the yarn book c. könyve)






    Share to Facebook Share to Twitter Email This Pin This
    Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)